Bükkszenterzsébet

Elhelyezkedés

Bükkszenterzsébetet (1903-ig Szenterzsébet) Heves Megye északi részén találjuk, a Heves- Borsodi dombságon. Tarnalelesztől csak a községnevet jelző tábla választja el. Közúton közelíthető meg, a 23-as főút hosszanti irányban keresztülszeli a községet, Tarnalelesznél csatlakozhatunk a 25-ös főúthoz. Egertõl számított távolsága 34 km. A falun a Leleszi- patak folyik keresztül. A község határos a Tarna- vidéki Tájvédelmi Körzettel, a természetjárás és természetfotózás szerelmeseinek igazi kincs ez a vidék.

Történelmi előzmények

Első okleveles említése 1268-ban S. Ersebeth névalakban lelhető fel; a község neve templomának védőszentjére utal. A török időket jelentősebb pusztítás nélkül vészelte át, tősgyökeres lakossága (Bozó, Meve, Gál, Bakos, Utasi) helyben maradt. Földesurai 1615-ben Daróczy István, 1634-ben az Újfalussy, Gyenge (Zay), Kovács (Varga) és Barta kisnemesek. A XVII. sz. Közepétől egyre több kisnemesi birtokra tagolódik szét a község. A XIII. sz. első felében a Bertóty, Dőry, Draskóczy, Kovács és Palathy családok birtoka a falu. Eger visszafoglalását követően a lakosság nagy része a császári katonaság tartására kivetett porcióadó elől Egerbe és a környező erdőkbe menekült. A lakosság körében 1696- táján sem volt jelentősebb gazda, csak hét házas zsellér, kik a török hódoltság idején is itt maradtak. A zsellérek a köznemesekkel együtt viselték a soros falubíróság terheit; a soros bíró kötelessége volt az adóbehajtás. Az úrbéri rendezés után Plathy földesúr jobbágytelkeket sajátított ki kúriájához. 1820-ig a kisnemesek újabb területeket vettek el jobbágyaiktól saját gyermekeik számára, így a paraszti kisbírtokállomány méginkább megfogyatkozott. Nagyobb ipari üzemnek a Kovács-féle gőzmalom számított. 1895-1949 között önálló anyakönyvi terület, majd 1957-ig Tarnaleleszközséghez tartozik, 1957-1973 közt újból önálló. 1901-től körjegyzőségi székhely.1949-ben egyesítik Tarnalelesz községgel, 1957-ben visszanyeri önállóságát.1984 januárjától társközségeivel együtt Eger város környéki községe.

Kulturális emlékek, nevezetességek:

Magyarországi Szent Erzsébet titulusú római katolikus temploma a XVIII. században épült, park veszi körül. Első említése az 1720-as évekből való. 1836-ban Istványi József plébános teljesen átalakíttata. A mai plébánia 1794-ben Orczy József által felajánlott telken épült.
A késő barokk stílusú, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomot 1761-1773-ban építették – 1836-ban pedig átépítették. Ma is látható azonban a lebontott barokk szószék Jézus-szobra, illetve a Magvető fa dombormű

A hagyományos népi építészet néhány emléke még fellelhető a faluban. A községben működő férfi népdalkör országos hírnevű.
A Heves-borsodi-dombság területén 150-541 méter magasságig emelkednek a dombok, de a felszínt észak-déli futású patakok felszabdalták. Ezen a területen húzódik a Darnó-vonal (Észak-Magyarországon keresztülfutó nagy geológiai törésvonal), amely közelében oligocén képződmények találhatók, közvetlenül a felszín alatt (homok, homokkő).
A falu közvetlen határában található a Tarna- vidéki Tájvédelmi Körzet, ahol számos védett, ritka virágot és állatot pillanthat meg a nyitott szemmel járó túrázó. A túraútvonal mellett iható vizű forrásokat találnak. A környék kedvelt kirándulóhelye a Nagykõ, amely homokkő sziklaképződmény. A földutat melyen eljutunk oda védett ősborókás veszi körül. A dombság a Felső-Tarna bal oldali vízgyűjtője. Égerligetek, keményfás ligeterdők, tölgyesek és bükkösök váltják egymást a hegyoldalakban

Páratlan szépségű glaukonitos homokkövek a Nagykő, az Ordaskő és a Kiskő. A 184 hektáros, védett területhez ősborókás is tartozik. Az erdőben nagyvadakat és ritka madarakat (holló, sólyom) is látni.
A Földtani Intézet bemutató célokra löszfal talajszelvényt alakított ki az Erzsébet-völgy felé vezető közút bejáratánál.

Információ:

Bükkszenterzsébet Község Önkormányzata 3257 Bükkszenterzsébet, Szabadság út 199.
Tel.: 06-36/567-016
Fax: 06-36/367-074
E-mail: berszebet@level..datanet.hu
Weblap: www.tarnalelesz.koznet.hu