Pétervására
Pétervására Heves megye északnyugati részén, a Tarna völgyében, a Mátrától északra található. Egertől, Ózdtól, Salgótarjántól mintegy 30 kilométerre.
Területe teraszos folyóvölgy, maga a völgy tektonikai árok, mely több helyen medencévé tágul. A legnagyobb, tengerszint feletti magasság a 400 métert alig haladja meg. Kiemelkedései Pilis- és Remete-tető, Dudar-hegy, Nagy-, és Kis-Lyukaskő.
Természetes növényzetét keményfaligetek, tölgyesek és gyertyánosok, valamint kaszálórétek alkotják. A védett terület olyan különleges növényekben is gazdag, mint a sárga nőszirom, a vörös acsalapu, a pirosló hunyor, szellőrózsa, odvas keltike, szártalan kankalin és a gyapjúsás. Állatvilága nagy- és kisvadakból, hüllőfélékből áll, gyakoriak a foltos szalamandrák.
A település nyomai a kora vaskorig vezethetők vissza. Helyén már az Árpád-korban település volt, több feltárt sír tanúskodik erről. Első oklevélben történt említése Peturwasara néven 1247-ből származik. Ebben az időben az Ákos nembeli Endre bán (erdélyi vajda 1271-1284 ) birtoka, tőle örökölte a későbbi nádor, István. Fiai 1318-ban elvesztették birtokaikat, s a király 1321-ben Tamás, erdélyi vajdának adományozta. 1332-ben már plébániával rendelkezik. A birtoklás változásai után 1445-ben már vásártartási joggal felruházott mezőváros, Ajnácskő várának tartozéka. A XVI. század második felében a török megszállók a város egyik felét felégetik.
A város birtokosai közül a Perényi család bizonyul időtállónak, családi kapcsolatok révén azonban 1629 után a Móricz család tagjai birtokolják. Ezen az ágon lesz Keglevich Miklós diósgyőri majd ónodi várkapitány révén a város fele része a Keglevich birtok. Keglevich Miklós 1620 táján vette feleségül Móricz Borbálát. 1699-ben Keglevich Miklós gyermekeit, Ádámot és Zsigmondot beiktatják pétervásárai birtokába, s a falu kizárólagos birtokosai az elkövetkezendő időben.
A római katolikus plébániatemplomot 1812-17 között építtette Keglevich Károly. A pétervásárai kéttornyos templom, vagy ahogy a köznyelv tréfásan nevezte, a „ palócok péterkei székesegyháza „ kétségtelenül a magyar romantikus építészet legelső jelentkezése. A tervezési és kivitelezési munkákkal Povolni Ferenc egri építőmestert bízza meg a kegyúr. A pétervásárai építményt a szakirodalom nem sokra méltatta. A templom háromhajós, alaprajza, külső és belső kialakítása a középkori gótikus székesegyházak újraálmodása a középkor építőszerkezeteinek alkalmazása nélkül, de azok dekorációs felhasználásával.
A Fájdalmas Anya kápolna a település északi részén található. Feltehetően 1722-ben épült temetőkápolnának. Alapfalai az egykori román temetőkápolnához tartoztak.
Sokszögű magas mellvéddel kerített kör alaprajzú építmény, kosáríves apszissal. A belsőben az oltáron jó színvonalú népies munka a Piéta-szobor. A falakon klasszicista stílusú architektúra festés, az oltár két oldalán jobbra-balra két szent alakja.
A harmadik műemléképület, a kastély, melyet a Keglevich család építtetett – jelenleg a Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet kollégiuma működik benne – 1760-62 körül Christoforo Quadri itáliai származású, gyöngyösi építőmesterrel. A kastély építését Keglevich I. Gábor kezdte el, majd az 1805 körüli bővítést Keglevich III. Károly császári és királyi kamarás, Heves vármegye 1797. évi felkelő nemesi hadának parancsnoka finanszírozta.
Az emeletes barokk épület homlokzatán kissé kiugró középrész van, francia manzárdtetővel. Az utcai részt egy-egy oldalrizalit zárja és kapcsolja az oldalszárnyakat. A földszinti ablakok szalagkeretesek, az emeleti részen ívelt fülűek, a földszinti tornácok pilléresek, kosárívesek.
A közép-rizalit emeleti része a kastély legdíszesebb termét rejti. A téglalap alapú, teknőboltozatos térben Beller Jakab 1770-ben festett faliképei láthatók.
Játékos könnyedség, a téma szempontjából köznapibb, derűsebb ecsetkezelés, de díszítő igényesség jellemzi munkáját. A festő a figuráit egy architekturális, többször áttört belső térbe helyezi, mely a mennyezeten balluszteres párkányzattal kinyílik az égboltra. A kulisszaszerű látszatarchitektúrát burjánzó, dús, ornamentális díszítés szövi át, mely szinte elfedi a festő által elképzelt térélményt. A térközöket gazdag keretezésű képmezőkben allegórikus figurák, mitológiai jelenetek és istenségek, valamint a megrendelő és hozzátartozó figurái töltik ki.
Információ:
Pétervására Város Önkormányzata 3250 Pétervására, Szabadság tér 1.
Tel.: 06-36/568-036
Fax: 06-36/568-035
E-mail: pvpmhiv@axelero.hu
Weblap: www.petervasara.hu
