Sirok

A falu a Mátra keleti határán és a Bükk felé nyúló dombvidék szélén fekszik. A dél felé tartó Tarna völgye itt összeszűkül, majd kiszélesedik. Valószínű erről kapta szláv eredetű nevét a település, vagyis inkább a vár, amely a dombvidék altalaját alkotó és itt a felszínre került riolittufa hegyre épült. (A Sirok szó jelentése: széles) A hagyomány szerint Tarna vára volt a neve, mielőtt Siroknak nevezték volna. Ez a név inkább a Darnó-hegyen épült ősi pogányvárra vonatkozott, amit Darnó várnak is neveztek, sőt a Tarna név is a Darnó szóból származott volna. Darnó, Darna, Tarna. Lehetséges, hogy így volt, de nem bizonyos, mert nincs történelmi hitelessége, így ez a feltételezés inkább a mondavilág körébe tartozik.

A siroki várat a Darnó várral összetéveszteni nem lehet, már csak a helyrajzi fekvésüknél fogva sem. Az első a Papkő nevű hegyen épült, a másik pedig a Fehérkőbércen, s ezt a két hegyet egy széles és mély terület, a Tarna-folyó völgye választja el egymástól. Nemcsak helyükre, hanem jellegükre nézve is lényegesen különböznek egymástól, mert a siroki vár még romjaiban is igazi történelmi emlék, melynek múltja van, de Darnóvár, ha valamikor valóban ókori pogányvár volt is, a helyén és a nevén kívül semmi nyoma nincs, csak a mondavilágban, ahol a Sirok szónak is két változatú magyarázata él.

Katolikus templom
Aki hosszabb időt szán Sirok megismerésére, annak mindenképpen ajánljuk, hogy tekintse meg a 18. századba épült barokk stílusú templomot, és tegyen egy kiadós sétát a községben. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint plébánia, következésképpen templom is állt ezen a helyen.
Erről tanúskodnak a vár sarokbástyájába beépített románkori templomkövek. A kőtemplomot Orczy László építette az 1700-as évek közepén a lakosság hozzájárulásával. A templom előtt Nepumuki Szent János 1823-ból való későbarokk kőszobra látható.
Kőkúti Szent László kápolna
A kápolna a helyi lakosság igényére épült 1992-96 között Kormos Gyula egri építész tervei alapján. A kápolna külső megjelenésében és belső szerkezetében szerencsésen ötvözi a középkori templom és a modern építészet stílusjegyeit. A színes ólomüveg ablakokat L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas tervező készítette, az oltárképet Borics József festette.
Nyírjes-tó
Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó – közepén tőzegmohaláp, ritka tőzegmohafajokkal – a Darnó-hegy délkeleti lejtőjén. 1957-ben Kovács Margit és Máthé Imre fedezték fel a Nyírjes-tónak keresztelt mohalápot. A területet négy évvel később természetvédelmi területté nyilvánították. hazánkban a tőzegmohás lápok kb. 10 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak utáni időben alakultak ki. A különösen érdekes tőzegmohafajok mellett több ritka sásféle virít. Sajátos hangulatot áraszt fehér pamacsaival a hüvelyes gyapjúsás, a lila virágfüzérű rétifüzény és az aranysárga színben pompázó lizinka.
Borics Pál hagyatéka
Sirok sajátos természeti adottságai a kövek többirányú használhatósága kitermelt néhány iparágat, mint a kőbányászat, a kővágás. Ezekkel párhuzamosan fejlődött a kőszobrászat. Borics Pál (1912-1969) siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a „kő gyermekének”. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza épülete előtt áll. A könyvtárban munkásságának egy része megtekinthető. Alkotásai hűen reprezentálják a palócföld emberének hétköznapjait.
Kútvölgy
Kedvelt kirándulóhely Siroktól pár percre a hangulatos, szépen gondozott Kútvölgy. Az önkormányzat tulajdonában lévő szabadidőpark számos kulturális rendezvény helyszíne. A Sirokba látogatók körül is sokan keresik fel egy-egy szalonnasütés, kikapcsolódás céljából.
Siroki Vár
A település ékköve a Siroki vár, ahol évente egy alkalommal korhű jelmezekben elevenedik meg a múlt. A vár közelében különleges természeti képződmények magasodnak, a Barát és Apáca szikla, illetve a török asztal, ahonnan páratlan kilátás nyílik a környékre. A vár a településtől egy kilométerre, az északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján található. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárása és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A vár két külön részre tagolódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alapraj volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő, sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával megerősített alsó vár. A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, majd több tulajdonos váltás után a század végére királyi vár lett. A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége, különösen az 1552-es török ostrom utáni években. 1596-ban Sirok is török kézre került, s csak 1687-ben nyerte vissza szabadságát. A Rákóczi szabadságharc idején1709-ig kurucok kezén volt, a szabadságharc után lerombolták, falai pusztulásnak indultak.

Főbb rendezvények

• Siroki Várnapok
• Motoros találkozó

Információ:

Sirok Község Önkormányzata Sirok, 3332 Borics P. út 6.
Tel: 36/ 561-000
Fax: 36/ 361-633
E-mail: sirokonkorm@agria.hu

Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület 3332 Sirok, Dobó utca 6.
Tel.: 36/361-285, 30/581-3330,
Fax: 36/561-037
E-mail: karpatiendre@t-online.hu